TÖRTÉNELEM TÉTELEK

    FASIZMUS - NÁCIZMUS

    OLASZ FASIZMUS Az I. világháború utáni csalódottság Olaszországban a háború után általános csalódottság volt jellemző. ? Csalódtak az olasz egység eszményében, megmaradt a széttagoltság: D-en virágzott az anarchizmus és a maffia, É-on a munkásmozgalom radikalizálódásának csak az vetett véget, hogy a polgári pártok bevonták őket a kormányzásba, az anarchizmus féken tartására. ? A kiábrándultság másik oka az volt, hogy a háborúban nagy gazdasági áldozatok árán is csak minimális területi növekedést értek el (Isztria, Dél-Tirol). Nem kapták meg azokat a területeket, amelyeket a háborúba való belépéskor nekik ígért az Antant. Megmozdulások – szélsőséges politikai erők ? 1919 szeptemberében Gabriele d’Annunzio 2.000 katona élén bevonult Fiumébe, és Olo-hoz csatolta (I. VH előtt Mo-hoz tartozott a kikötőváros, majd a békekonferencia a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak ítélte). A kormány (Giovanni Giolitti) a délszlávokkal kötött szerződésben (1920) lemondott Fiuméről (Rijekáról), miután azt kölcsönösen szabad várossá nyilvánították. ? A társadalom elégedetlensége tovább nőtt, erősödött a munkásmozgalom (gyár- és földfoglalások). Az északi iparosodott városokban a sztrájkmozgalom; az általános elégedetlenség és a gazdasági válság a szélsőségek megerősödéséhez vezetett. ˇ ? 1921-ben megalakult az Olasz Kommunista Párt (elnöke: Antonio Gramsci), amely a baloldali marxistákat toborozta. Állandó kapcsolatban álltak Szovjet-Oro-gal, fő vonásuk az internacionalizmus és a proletárdiktatúra volt. ? Szintén 1921-ben alakult meg az OLASZ FASISZTA PÁRT, vezetője: BENITO MUSSOLINI (1883-1945). Cél a nemzetiszocialista diktatúra elérése volt: a népjólét ötvözése a nacionalizmussal, a parlamentarizmus felszámolásával, bírálta a tehetetlen parlamenti demokráciát, rendet, fegyelmet, munkát ígért. Mussolini hatalomra jutása ? Mussolini eredetileg szocialista nézeteket vallott, de a háború miatt 1915-17 között fokozatosan szakított a szocialistákkal. A háború után kénytelen volt szembesülni azzal, hogy megbecsülés helyett munkanélküliség és zűrzavar vár Olo-ra. ? Olaszországban fokozatosan előtérbe került a fasizmus a szocializmussal szemben, az internacionalista politika helyett a nemzetiszocializmus nyert teret. Fasizmus: a fogalmat Mussolini vezette be. Eredete: a.) fasciok: XIX. sz-tól a politikai csoportosulások neve; b.) fasces: vesszőnyalábbal átkötött bárd, az ókori római állami testőrök díszfegyvere, azonnal büntethettek. ? Mussolini segített tárgyalni a szakszervezetekkel (cél: elégedetlenség csökkentése, sztrájkok megelőzése). Lejáratta a kommunistákat, igyekezett kapcsolatokat létesíteni az olasz nagyiparosokkal, rendet és stabil gazdaságot ígért nekik. A nagytőkések a proletárhatalom helyett a fasizmust választották. Mussolini először a vagyonos középréteget állította maga mellé. A párt hamarosan – a széles társadalmi bázisnak köszönhetően - országos hálózattal rendelkezik, és megszervezik a párt rohamcsapatait is. ? 1921-ben Olaszország még alkotmányos királyság, a miniszterelnök kinevezése az uralkodó (III. VIKTOR EMÁNUEL) joga, aki ekkorra maga is a nagytőke nyomása alá került. 1922 októberében a Nápolyban - tőkés támogatással - rendezett fasiszta nagygyűlésen kihirdették a párt programját: „MARCIA SU ROMA”, azaz Róma elfoglalása. ? 1922. OKTÓBER 22-én a fasiszták ellenállás nélkül vonultak be a fővárosba, ahol Mussolinit az uralkodó kinevezte miniszterelnökké (1922. okt. 30.) ez alkotmányosnak és jogosnak tekinthető, hisz parlamenti párt volt a fasiszta, ezzel megvalósult a hatalomátvétel. A fasiszta vezér (Duce) koalíciós kormányt alakított, de a legfontosabb posztok a fasisztáké lettek. A totalitárius állam kiépítése ? 1922-ben létrejött a FASISZTA NAGYTANÁCS. Elnöke: Mussolini, tagjai: fasiszta vezetők (miniszterek, pártvezetők). Ez a fasiszta állam legfőbb vezető szerve lett. A párt és állami vezetés összeolvasztásával Mussolini lerakta a pártállam alapjait. ? Az 1924-es választásokra új választási törvényt vezettek be: a választásokon győztes párt a parlamentben 66%-os többséget kap (akármilyen törvényt megszavazhat). Ennek hátterében az áll, hogy a fasiszták tudták, hogy önerőből ekkora többséget nem tudnának szerezni. Erőszakkal, és csalással sikerült győzniük majd leszámoltak a szocialista ellenfelekkel. ? Első fontos törvény, hogy a kormányfő csak a királynak tartozik felelősséggel, a parlamentnek nem (teljhatalmat kapott Mussolini). ? Másik fontos törvény, hogy a kormány a parlament vitája és jóváhagyása nélkül is alkothat törvényeket (a parlament működése formálissá, feleslegessé vált, 1928-ban feloszlatta önmagát). ? Megtörtént a pártok felszámolása, törvényen kívül helyezése, kialakult az egypártrendszer. A fasiszta szélsőségeseket megfékezte. Egyedüli államvallássá tette a katolikust, kötelezővé a hitoktatást. ? Mussolini számára a tömegbázis kiépítéséhez fontos volt az egyházzal való jó kapcsolat kialakítása. Az ország 90%-a hívő katolikus volt. 1870 óta tartó viszálynak a IX. Pius pápával 1929-ben megkötött LATERÁNI EGYEZMÉNY vetett véget. Ennek értelmében Mussolini elismerte a pápa hatalmát a katolikusok felett és jogát a Vatikánra, a pápa pedig elismerte az Olasz Királyság létezését. ? A rendteremtés kötelező „kellékei” voltak a személyi kultusz és a látványos nagygyűlések. KORPORATÍV ÁLLAM: Az egyes termelési ágakban a munkavállalók, a munkaadók és az értelmiségiek testületet (korporációt) hoztak létre. Ezek képviselőket választottak a központi kongresszusba, amely a kormány tanácsadó testülete volt. Ezzel együtt járt a nem fasiszta pártok és szakszervezetek megszűnése, látszólagos célja az osztályharc megszüntetése volt. Mussolini külpolitikája ? Mussolini nyílt célja volt a birodalomépítés, az, hogy országát önerőből tegye Európa tekintélyes államává. Mussolini az 1930-as évek közepéig mérsékelt külpolitikát folytatott (leszámítva: 1923-at Fiume elfoglalását, mellyel társadalmi megbecsülést szerzett). ? 1924-ben Mussolini felvette a kapcsolatot a Szovjetunióval, ezzel jelezte szembeállását a Párizs-körüli békékkel. ? Az 1927-ben megkötött olasz-magyar barátsági szerződés mindkét országot kiemelte a diplomáciai elszigeteltségből (Magyarország: kisantant szorításában; Olaszország jugoszláv területre vágyik). Gazdasági rendelkezései könnyűipari cikkek, és gabona importját jelentette Magyarországról. Ebbe a ’30-as években Ausztria is belépett. Mussolini megteremtette a rend államát, szélsőséges, de nem hirdetett fajelméletet, nem tartotta rettegésben a társadalmat, a német befolyásig nem volt antiszemitizmus. Legfontosabb évszámok, fogalmak • 1921: Fasiszta Párt megalapítása (Benito Mussolini) • 1922. október 22. bevonulás Rómába („Marcia Su Roma”), • Mussolini miniszterelnök (1922. okt. 30.) • 1922. Fasiszta Nagytanács • 1923: Fiume elfoglalása • 1924: Új választási törvény • 1924: Diplomáciai kapcsolatfelvétel a Szovjetunióval • 1927: Olasz-magyar barátsági szerződés • 1928: Parlament feloszlatta önmagát, egypártrendszer • 1929: lateráni egyezmény IX. Pius pápával Fasizmus: A válságokat reakciós módon és eszközökkel, a szélsőségesen reakciós erők vezetésével megoldani akaró szélsőjobboldali politikai mozgalom és uralmi rendszer. Az I. VH után keletkezett. Az elnevezést először Benito Mussolini, az olasz fasizmus vezére használta. Társadalmi bázisát elsősorban a kispolgárság alkotta. Az első ország: Olaszország, a legszélsőségesebb: Németország (nemzetiszocializmus, nácizmus). Ideológiái: o szélsőséges irracionalizmus és nacionalizmus, tekintélyelvűség o liberalizmus- és kommunizmus-ellenesség o gátlástalan szociális demagógia, részben fajgyűlölet Totalitárius állam: Az egyén és a társadalom felett a politika, a párt és az állam által megvalósított teljesen monopolisztikus hatalom áll. A fasiszta és kommunista diktatúrák jellemzője. Korporatív állam: A korporációkon alapuló politikai rendszert korporativizmusnak nevezik. Elsőként a fasiszta Olo-ban, majd más szélsőjobboldali diktatúrákban is kiépítették. Németország és a nemzetiszocializmus Adolf Hitler (1889-1945) Egy német történész szerint: „Hitler története: lebecsülésének története”. Az ausztriai Braunauban született, de Bécsben élt. 1913-ban költözött Münchenbe, ahol a német államtól elbűvölve bevonult a német hadseregbe. 1918-ban kórházba kerül, itt a német titkosszolgálat megbízta a szélsőségesek felügyeletével. Tevékenysége közben maga is szimpatizálni kezd az irányzattal, amelynek fő vonása a békeszerződés támadása, a német erő és dicsőség hangsúlyozása és a német élettér megteremtése volt. NSDAP ? Az 1920-ban alapított NEMZETISZOCIALISTA NÉMET MUNKÁSPÁRT (NSDAP) a ’20-as években jelentéktelen, a demokrácia miatt megtűrt erő volt. 1920-ban Hitler belépett a pártba, hamarosan a vezetője lett. A kezdetben jelentéktelen müncheni párt, hatásos szónoklatainak hatására (szociális demagógia, gátlástalan ígéretek) széles tömegeket nyert meg. ? A párt felépítését tekintve erősen hierarchikus, és a vezér akarata a meghatározó, akár a párt többségi határozatával szemben is. ? Kezdetben erőszakos úton kísérelték meg a hatalomátvételt: az 1923-as MÜNCHENI SÖRPUCCS kudarcba fulladt, Hitler és társai börtönbe kerültek. Hitlert ötévi börtönre ítélték Landsbergben, de csak 13 hónapot ült. Itt diktálta le elveit összefoglaló könyvet, a MEIN KAMPFOT (Harcom, 1925-ben adták ki). Szabadulása után ismét szervezni kezdte az időközben teljesen széthullott pártot. Mein Kampf - A náci párt programja A náci párt programját alapvetően a revízió, Németország kontinentális vezető szerepének megteremtése, az árja faj uralmának biztosítása jelentette. Ez az ellentmondásos mű minden társadalmi réteg számára tartalmaz ígéreteket. Valódi célját, a TÖMEGEK TÁMOGATÁSÁNAK KIVÍVÁSÁT éppen emiatt érte el. Hitler nem kívánta megdönteni a kapitalizmust, védte a nagytőkét, a munkásságot alkalmatlannak tartotta az irányításra. Legfontosabb pontjai: 1. A tőkének: a munkásság megfékezése, marxizmus kiirtása 2. Kis- és középtőkének: állami megrendelések, a nagytőke megfékezése 3. Az értelmiségnek: álláslehetőség a zsidók eltávolításával 4. A munkásságnak: felszabadulás a „tőke igája” alól, magasabb bér, foglalkoztatottság, munkaalkalom 5. A parasztoknak: földhöz jutás az élettér keletre történő kiterjesztésével 6. Általános adócsökkentés 7. Hadsereg erősítése (a versailles-i béke ellenére) 8. Hierarchikus állam, béke, rend, biztonság A földszerzést az ÉLETTÉR-ELMÉLET (geopolitikai elmélet, lebensraum) segítségével képzelte el: be kell bizonyítani, hogy Németország a versailles-i béke ellenére is Európa ura, árja faj túlnépesedik, és kelet felé kell terjeszkedni: K-Európa, Szovjetunió. Cél: valamennyi német egy birodalomban való egyesítése. A FAJELMÉLET kidolgozója Goebbels, a propagandaminiszter volt. Lényege, hogy az egyedüli tiszta faj az árja faj (germánok). Náci jelképek: - barna ing (először csak az SA, később a nácik) - köszöntés (kézfeltartás): olaszoktól - zászló: vörös = forradalom; fehér = nacionalizmus - horogkereszt (swastika): kelta kereszt volt Átmeneti megnyugvás – a Young-tervig ? 1924-től javulóban voltak Németország kül- és belpolitikai viszonyai. Az ország meghatározó politikai ereje a szociáldemokrata párt volt, sikereket ért el a Stresemann-féle teljesítési külpolitika. ? 1925-ben Hindenburg vezértábornagy lett a köztársasági elnök. ? 1928-ban a polgári-szociáldemokrata nagykoalíció szilárd parlamenti alapot biztosított. ? Az 1929-ben elfogadott Young-terv (2. jóvátételi konf. német végleges jóvátétel: 114 milliárd márka, 59 évre) heves és jogos belső ellenállást váltott ki, a feldühödött tömegek élére álltak a nácik és a kommunisták. A világválság hatása Az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság az USA mellett Németországot érintette a legmélyebben. A munkanélküliség 1932-re 44%-os lett (kb. 6 millió fő). A Weimari Köztársaság (Németországban a császárság bukása után, 1919-ben létrehozott polgári demokratikus köztársaság elnevezése. Alkotmányát Weimarban fogadták el (innen a név). 1933-ban, a nemzetiszocializmus hatalomra kerülésével szűnt meg) nem volt képes ezt kezelni, a munkanélküliség réme, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középüzemek tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. Az elégedetlenkedők főként a parasztok, a kisvárosi polgárok, és munkanélküliek milliói közül kerültek ki. A mérsékelt középpártok támogatottsága csökkent, és megerősödött a munkásmozgalom és az NSDAP. A baloldali pártok képtelenek voltak a koalíciós összefogásra – a kommunista mozgalom ragaszkodott a proletárdiktatúrához -, így nem tudták megakadályozni a náci párt hatalomra jutását. Hitler hatalomra jutása ? 1932-ben a belpolitika válságba került. Hindenburg birodalmi elnök feladata a választások után a kancellár kijelölése, aki nem feltétlenül a győztes párt vezére. Hindenburg nem hajlandó Hitlert kinevezni. Nyáron Franz von Papent, novemberben pedig Kurt von Schleichert nevezte ki az egyértelmű náci győzelem ellenére. Emiatt az ország irányíthatatlanná vált és Hindenburgnak nem volt más választása: 1933. JANUÁR 30-ÁN ki kellett neveznie HITLERT KANCELLÁRRÁ. Az új kabinet koalíciós kormány lett. ? A hatalom birtokában Hitler célja a kizárólagos és ellenőrzésmentes hatalomgyakorlás megteremtése volt (az NSDAP nem volt abszolút többségben). 1933. február 1-jén Hindenburg új választást írt ki március 5-re. ? 1933. FEBRUÁR 27-ÉN KIGYULLADT A REICHSTAG (Birodalmi Gyűlés) épülete. Nem tudni pontosan, hogy ki gyújtotta fel, de a nemzetiszocialistáknak kapóra jött az eset, megindult a támadás a kommunisták ellen (szükségállapot bevezetése, kommunista vezetők letartóztatása). A hisztérikus sajtókampány ellenére a választásokon a németek többsége nem a nácikra szavazott, azonban a kommunisták 13%-os választási eredményének - a gyújtogatásra való hivatkozással - megsemmisítésével már többségbe kerültek. ? Az így megcsonkított parlament már megszavazta a FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNYT, amely lehetővé tette, hogy a kormány a parlament mellőzésével alkothasson törvényeket. Ezzel megnyílt az út a diktatúrához. ? Hamarosan betiltotta a szociáldemokrata és polgári pártokat, így júliusra az NSDAP volt az egyetlen hivatalos párt Németországban. 1933 novemberében rendezett „választáson” csak a náci párt indulhatott, és így megszerezte a szavazatok 92%-át, ezzel megvalósult a náci pártállam. Hosszú kések éjszakája ? A hatalomátvétel után Hitler szembekerült saját mozgalma egy részével is. A pártban sokan komolyan vették a párt nagytőke-ellenes programját, „második forradalmat” követeltek (elsősorban: a félmilliós SA nagy része és annak vezetője, Ernst Röhm). ? 1921-ben alakult meg a Rohamosztag (SA; Sturmabteilung), amely az olasz példával ellentétben már a kezdetektől antiszemita, rasszista volt. Feladatuk a kegyetlenség, a félelemkeltés, és a hisztérikus hangulat megteremtése volt. ? A hadsereg, a Hitlerrel szövetkezett konzervatív erők, és a nagytőke rossz szemmel nézte az SA ambícióit és a HOSSZÚ KÉSEK ÉJSZAKÁJÁN (1934. JÚNIUS 29-30.) az SS és a Gestapo emberei végeztek Röhmmel, Gregor Strasserrel és az SA vezetőivel (kb. ezer politikai gyilkosság). A leszámolás a náci mozgalmat támogató tőkések megnyugtatását szolgálta. SS (Schutz-staffel): Véderő, vezetője: Himmler. Eredetileg Hitler személyes testőrsége, de az SA felszámolása után folyamatosan megerősödik. Gestapo: (Geheime Staatspolizei = Titkos Államrendőrség), vezetője: Göring. A totális állam ? A totális diktatúra kiépülése Hindenburg 1934-es halálával zárult le: Hitler „vezér és birodalmi kancellár” elnevezéssel egy személyben lett államfő, kormányfő, a hadsereg főparancsnoka, és az állampárt vezére (Führer). ? A náci diktatúra kiépülésével kezdetét vette a pártapparátus és az állami szervek összefonódása, a kormány végrehajtói és jogalkotói jogkörének korlátlan gyakorlása, társadalmi és szellemi élet „nemzetszocialista szabályozása”. ? 1935-től kezdetét vette a náci fajelmélet kíméletlen érvényesítése, a zsidók törvényi úton való kiszorítása a közéletből (nürnbergi törvények), a szakszervezetek felszámolása, az állam korporatív, hivatásrendi alapú átszervezése. A faji ellentétek szításával a társadalmi ellentétek tompítására törekedtek. Munkahely teremtési programban domináltak a hadiipari beruházások. Külpolitika ? Hitler külpolitikai elképzeléseire az agresszivitás volt jellemző. Hitler szerint a nemzetközi politikára is a fajok élethalálharca nyomja rá a bélyegét, amelyben a gyengék bukásra vannak ítélve, az erőseknek pedig ki kell harcolniuk a számukra szükséges életteret. A Mein Kampfban kifejti külpolitikai céljait: - A versailles-i szerződés érvénytelenítése, német fegyverkezés - A németek egy államban történő egyesítése - Élettér szerzése Keleten (Lengyelország, Szovjetunió) ? Németország Nyugati határa garantált volt, keleten szabad kezet kapott. A nyugati hatalmak tétlenül nézték a fegyverkezést, mert arra számítottak, hogy az előbb-utóbb a Szovjetunió felszámolásához vezet. Bár a Nyugat garanciaszerződéseket kötött Lengyelországgal és Csehszlovákiával, nem gondolták komolyan. ? A lengyelek érezték, hogy össze kell fogniuk a Szovjetunióval, de ez az adott politikai helyzetben lehetetlen volt. Hitler 1934. január 26-án megnemtámadási szerződést kötött Lengyelországgal, de bizalmas körökben kijelentette, hogy „egy pillanatig sem gondoltam komolyan a megegyezést a lengyelekkel”. ? A versailles-i BÉKESZERZŐDÉS NYÍLT MEGSZEGÉSE már a nemzetiszocialisták hatalomra jutásának évében megkezdődött: • Németország 1933-ban kilépett a Népszövetségből. • 1934. Wehrmacht (”hatalmas hadsereg”), Luftwaffe (Göring), hadiflotta kiépítése. • 1935-ben ismét bevezették az általános hadkötelezettséget (kb. félmilliós sereg, bár a versailles-i béke szerint max: 100 e főből álló önkéntes serege lehet az országnak). • 1936. március 7-én német csapatok vonultak be a demilitarizált Rajna-vidékre. Nagy-Britannia és Franciaország csupán tiltakozott a német akció ellen, erélyesebb lépésekre nem szánta el magát. A rajnai válság végzetes csapást jelentett a nyugati hatalmak tekintélyére Közép- és Dél-Kelet Európában, ahol mind többen ismerték fel, hogy nem számíthatnak védelemre a náci agresszió ellen. Legfontosabb évszámok, fogalmak • 1920. NSDAP megalakulása • 1923. november 9. müncheni sörpuccs • 1925. Német köztársasági elnök: Hindenburg • 1933. január 30. Hitler kancellári kinevezése, • 1933. február 27. Reichstag felgyújtása • 1933. március 5. választások, kommunisták eredményének megsemmisítése • 1933. november egypárti választás • 1934. június 29-30. hosszú kések éjszakája • 1934. augusztus 2. Hindenburg halála • 1935. általános hadkötelezettség Nemzetszocializmus: Németországban az I. VH után kialakult szélsőségesen reakciós politikai mozgalom és eszmerendszer, legfőbb társadalmi bázisa a középréteg. Ideológiái: liberalizmus- és kommunizmus-ellenesség, gátlástalan demagógia, szélsőséges irracionalizmus, fajgyűlölet, sovinizmus. Sovinizmus: valamely nemzet vagy nemzetiség felsőbbrendűségét és kivételességét hirdető, más népeket megvető, érdekeiket és jogaikat semmibe vevő, ellenük gyűlöletet keltő és ezeket gyakran üldöző szélsőséges nacionalizmus. 3. birodalom: a náci birodalom 1. Német-római császárság: 962-1806. (I. Ottó alapította, Napóleon szüntette meg). 2. Német Császárság: 1871-1918. (Egységes német állam létrejöttétől az 1. VH végéig). Élettérelmélet: Egyes népek terjeszkedési törekvéseinek igazolására szolgáló geopolitikai elmélet. Németországban keletkezett az 1870-es években. Az élettérelmélet szerint a sűrű népességű és „felsőbbrendű fajok” által lakott országok jogosultak új területek (életterek) elfoglalására és benépesítésére. A náci No K-Európa felé irányuló (Drang nach Osten = törekvés kelet felé) hódító háborúit az élettérelmélettel igyekezett indokolni. Geopolitikai elmélet: A nemzetközi viszonyokat, az államok fejlődését földrajzi, gazdasági és demográfiai tényezők hatásával magyarázó elmélet. Az elmélet a 20. század elején keletkezett, fő képviselői német tudósok voltak. Az 1930-40-es években No., Olo. és Japán a geopolitikát hódító törekvéseik igazolására használták fel.

    LETÖLTÉS